Ausztria befejezte?

Ausztria befejezte?

"Ausztria nincs teljesen beépítve. Aki ezt a nézetet vallja, az messze él a valóságtól." Andreas Pfeiler, a Kőkerámia Szövetség ügyvezető igazgatójának kijelentése meglehetősen provokatív – és meglehetősen tudatosan választott. Ez válasz a földhasználat drasztikus csökkentésére irányuló igényre. Pontosabban: a napi földfelhasználás 11 hektárról 2,5 hektárra történő csökkentésére. Legutóbb a WWF környezetvédelmi szervezet hozta létre.

A követelmény részben teljesítve

A talajfelhasználás vagy földhasználat a talaj olyan szerkezetek, mint például épületek vagy utak általi lezárását jelenti, hogy a csapadék többé ne tudjon behatolni. A nyilvánosan elérhető adatok szerint 2024-ben az ország területének csaknem pontosan 3,7 százalékát zárták le. A környezetvédelmi szervezetek követelésében az a hülyeség, hogy azt már részben teljesítették.

Erre mutat rá Andreas Kreutzer piackutató, aki intenzíven foglalkozik az üggyel. 2024-ben a földhasználat második éve csökkent - 15,5 százalékkal. A napi földfelhasználás 2024-ben tehát nem 11, hanem 6,75 hektár volt. Kreutzer a visszaesést két tényezőnek tulajdonítja: Egyrészt a gyenge építőipari szektornak köszönhető – és ezért nem fenntartható. Másrészt az államok és önkormányzatok által 2024 februárjában jóváhagyott „Soil Strategy Austria” is lehetett tompító hatása.

A szakmai szövetség képviselője, Pfeiler úgy látja, véleményét a tények igazolják. De megérti a különböző érdekeket: "Feszült területen vagyunk, amelyet alaposan mérlegelni kell: Jogos érdek fűződik a szűkös földterület takarékos használatához. Másrészt a népesség növekszik, és ezzel együtt az élettér és az infrastruktúra iránti igény is" - mondja Pfeiler. "Csak az energetikai átállásról veszek példát: egy szélturbinához bekötőút és alapozás kell. Építési munka nélkül nem megy." Pfeiler azonban így folytatja: "Intelligensebben kell eljárnunk, és rugalmas megoldásokkal egyensúlyt kell találnunk a különböző érdekek között. Egy olyan merev cél, mint a 2,5 hektáros cél, nem vezet sehova."

Nyáron az építőanyag-ipar kiadta az „Ausztria még nem ért véget! bemutatott, amelyben „perspektívákat mutat a fenntartható jövőre, mind az építés, mind a földhasználat tekintetében”. Ezt az állásfoglalást a közelmúltban vitatták meg egy kiváló szakértői csoporttal Bécsben. Az esemény kézenfekvő és valószínűleg retorikai címe: „Befejeződött Ausztria?”

Pfeiler egyértelművé tette az építőanyag-ipar álláspontját: „Az osztrák építőanyag-ipar felelősséget vállal itt, és párbeszédre törekszik az érdekelt felekkel annak érdekében, hogy együtt találjanak életképes megoldásokat a földhasználat fenntartható működésére.” Az egyéni érdekek közötti szükséges egyensúly megtalálásához „stratégiai földgazdálkodásra van szükség világos célokkal” – magyarázta Arthur Kanonier, a Bécsi Műszaki Egyetem talajpolitikai és talajgazdálkodási kutatási osztályának vezetője. A terület mintegy 6000 km²-ét már kihasználták, ennek körülbelül a fele építési terület, negyede pedig még beépítetlen. A népesség növekedésével a rendelkezésre álló területre nehezedő nyomás is nő. „A napirend nem a terjeszkedés, hanem a már kialakított területek sűrűsítése” – mondta Kanonier.

A tömörítés jelentősen hozzájárulhat a talaj gazdaságos felhasználásához. Armin Mohsen Daneshgar építész a következőképpen magyarázta el a meglévő épületek padlójának bővítésében rejlő lehetőségeket: „A bécsi tetők körülbelül hárommillió négyzetméternyi helyet kínálnak 200 000 lakás számára.” Legalább egy emelet, de általában több is beépíthető anélkül, hogy az alsóbb szintek életminőségét befolyásolná. További pozitív hatások: a tetőkertek mint zöld oázisok és akár 80 százalékos energiamegtakarítás, ha a bővítés részeként a meglévő épületet is felújítják.

Pfeiler a tömörítést is központi karnak tekinti. A már dedikált építési területek hasznosítására is gondol: „Miért zárják le az új területeket, amikor több mint 67 000 hektárt építési területként dedikálnak, de nincs használatban?” E területek mozgósítása az egyik fő feladat. Ez magában foglalta a városon belüli beépítési hiányosságokat, a meglévő tetőterek bővítését és a meglévő épületek sűrűbbé tételét.

"Természetesen érdekel minket, hogy az építkezés megtörténjen. De felelősségteljesen akarunk cselekedni, és elkötelezettek vagyunk ez iránt" - magyarázta Roland Hebbel, az Ipari Építőipari Termékgyártók Központi Szövetségétől. Neki ez azt jelenti: új épület, igen, de fenntartható. Daniel Fügenschuh, a Szövetségi Építőmérnöki Kamara elnöke is irányváltást szorgalmazott: "Minden évben egy kismartonnyi területet használunk. Ez növeli az árvizek, hőszigetek és egyéb katasztrófák kockázatát." Megoldása: a meglévő épületek és városközpontok jobb kihasználása. A felújítások, a barnamezős területek mobilizálása és a régi kereskedelmi területek átalakítása jelentős mértékben hozzájárulhat új lakóterületek kialakításához anélkül, hogy további területeket használna fel.

Az osztrák földstratégia célja a földhasználat jelentős csökkentése 2030-ig. A jelenlegi kormányprogram különböző kiindulási pontokat határoz meg a talaj nélküli építkezéshez, például a földterületek újrahasznosítását helyezi előtérbe az átépítéssel szemben, és a felújítást az új építéssel szemben. Most meglátjuk, mit jelent ez a gyakorlatban.

„Az elmúlt néhány évben tett erőfeszítéseinkben megerősítve látjuk magunkat” – mondja az egyesület ügyvezető igazgatója, Pfeiler. A szakmai szövetség évek óta szorgalmazza az olyan intézkedéseket, mint a sűrű beépítés, „mert ezzel is energiát takarítanak meg”. Ezenkívül az ásványi építőanyagok fenntarthatóak, kör alakúak és többfunkciósak, és lehetővé teszik a nagyobb magasságban és nagyobb sűrűségű építkezést. Az építőipari termékek gyártójának képviselője, Hebbel: „Ily módon mobilizálható az építési terület, és minimalizálható a területhasználat.”

Tények a földhasználatról Ausztriában

• Bereits genutzt: 5.902 km² (7 Prozent der Staatsfläche)
• Davon versiegelt: 52,5 Prozent (3,7 Prozent der Staatsfläche)
• Flächenneuinanspruchnahme 2024: 24,7 km² (minus 15,5 Prozent zum Vorjahr)
• Täglicher Durchschnitt 2024: 6,75 Hektar
• Gewidmetes, unbebautes Bauland: rund 67.000 Hektar
• Wohnbedarf Wien: rund 15.000 neue Wohnungen pro Jahr
• Potenzial Wiens Dachflächen: 200.000 Wohnungen