Hőszivattyú gyártó: Egyértelmű elkötelezettség a klímaváltozás mellett!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am und aktualisiert am

A hőszivattyú-gyártók szenvednek a rendszertelen finanszírozási politikától. Remélik, hogy az új finanszírozási program kiszámíthatóbb lesz – és nagyobb bátorságot követelnek a reformokhoz.

Die Wärmepumpen-Hersteller leiden unter der erratischen Förderpolitik. Sie hoffen auf das neue Förderprogramm mit mehr Planbarkeit – und sie fordern mehr Mut zu Reformen.
Hőszivattyú-piac: idén összeomlott a kereslet. Copyright: Austria Email Groupe Atlantic

Hőszivattyú gyártó: Egyértelmű elkötelezettség a klímaváltozás mellett!

"Optimista vagyok. Nincs értelme vacakolni. Arra számítok, hogy 2026-ban ismét érezhetően javulni fognak a dolgok." Richard Freimüller, a Heat Pump Austria ipari szövetség elnökének nyilatkozata néhány szóban illusztrálja a hazai hőszivattyú-gyártók jelenlegi hangulatát: a jelenlegi helyzethez képest visszafogott hangulat párosul a következő év jobb időinek reményével.

Mínusz 20 százalék

A hangulat érthető: a Heat Pump Austria becslései szerint idén 20 százalékkal csökkennek a hőszivattyúk Ausztriában. „Remélem, hogy 40 000 egység felett maradunk, de nem néz ki jól” – mondja Freimüller, az egyesület elnöke. Helmut Weinwurm, a Bosch osztrák főnöke 35 000-38 000 közötti csökkenést feltételez. 2024-ben még 46 000 készüléket adtak el. 2022-ben, a legjobb évben, még 60 000 készüléket is értékesített az iparág. Pontosan ennyire lenne szükség az építőipar dekarbonizációjának gyors előremozdításához. Freimüller: „Ha évente 60 000 hőszivattyút telepítenénk, akkor 2040-re elérhető lenne a szén-dioxid-mentesítés.”

Ehhez azonban világos politikai akarat és megbízható iránymutatások kellenek.  Igények – az aláírót jelenleg gyakran használják az iparban. A cégek hangulatát jelentősen befolyásolják a belpolitikai akciók – pontosabban: az ingadozó akciók. A jelenlegi pénzügyi év visszaeséséért a kormány a felelős, mivel 2024 végén hirtelen leállította az „Out of Oil and Gas” finanszírozási programot, amelynek 2027-ig kellett volna futnia. Az eredmény: „A fogyasztók bizonytalanok és várnak” – mondja Weinwurm, a Bosch Austria főnöke. „Fontos lenne, hogy mindenki – fogyasztók, gyártók és szakkereskedők – kiszámítható és megbízható finanszírozási politikával rendelkezzen.” Ahogy mondtam: szubjunktív. „A vásárlástól való vonakodás egyértelműen észrevehető, mert hiányzik az orientáció és a világos keretfeltételek” – teszi hozzá Martin Hagleitner, az Austria Email vezérigazgatója.

"Csak egy dolgot várunk el a politikától: a folyamatosságot a megállás helyett. Érthető, hogy a finanszírozás csökkenni fog, vagy megszűnik, ha az általános feltételek egyre nehezebbé válnak" - mondja Christian Hofer, a Hoval Austria ügyvezető igazgatója. „Ha azonban a régi hibák megismétlődnek – például az a bejelentés, hogy jövőre is lesz támogatás, ami tovább fojtja a piacot –, az csalódás.”

Legalább némi javulás látható: a kormány nemrégiben új finanszírozási programot jelentett be. A kazáncserét 2030-ig mintegy 1,5 milliárd euróval kívánja támogatni. Ez évi 300 millió eurót jelentene. „Ez egy tiszta időhorizont, és sokkal megbízhatóbbá teszi a tervezést” – dicséri a Stiebel Eltron Austria ügyvezető igazgatója, Thomas Mader. A szakma azt reméli, hogy jövő novemberben vagy decemberben beadhatják az első támogatási kérelmeket.

Az iparág szemszögéből nézve, hogy az új program mennyire lesz hatékony, nagyban függ a részletek meghatározásától. Ennek október 3-án kellene megtörténnie. Amikor ez a cikk megjelent, az állásfoglalások még nem születtek meg. A Heat Pump Austria főnöke, Freimüller szemszögéből az egy készülékre jutó támogatások nem lehetnek túl magasak: „Ha minden készüléket 10 000 euróval támogatnak, akkor 30 000 készülék után üres lesz a fazék, és az év közepén de facto ismét támogatási stop lesz.” Ezért készülékenként 5000 és 7000 euró közötti támogatást részesít előnyben. "Ez megfelelne a 2022-es szabályozásnak, ami a legjobb évünk."

A szakma képviselője a finanszírozás feldolgozásának szigorúbb megközelítését is szeretné elérni. Korábban a pályázók anélkül pályázhattak támogatásra, hogy kötelesek lettek volna ténylegesen megvalósítani terveiket. Az eredmény: „2024-ben 44 000 jóváhagyott támogatási kérelmünk volt, de senki sem tudja, hogy az eszközöket valóban telepítik-e” – mondja Freimüller. Követelése: "A regisztrációt követően a kérelmezőnek adjon határidőt, például egy hónapot, amelyen belül meg kell adnia a végzést. Ha ezt nem teszi meg, a regisztráció lejár. A pénzeszközöket egy másik jelentkező számára szabadítják fel." A Bosch Austria főnöke, Weinwurm itt röviden beszél. Reméli, hogy „a finanszírozás tisztességesen és megbízhatóan kerül kialakításra”.

A szakma 2026-ra nem vár csodákat, de az új finanszírozási program és a lakossági építkezés fokozatos fellendülése miatt 2025-höz képest javulás. "45-46 ezer rendszer értékesítésére számítok. A 60 ezret illuzórikusnak tartom - de még mindig pozitívnak tartom. Ha az új programot jóváhagyják, akkor öt évre tervezzük az iparágat" - mondja Freimüller. Hagleitner Austria Email főnöke hasonlóan látja: „Ha 2026-ra és az azt követő évekre egyértelmű keretfeltételek és szabályozások vonatkoznak, akkor a klíma- és élettérvédelem érdekében ismét jelentős lendületet kap a megújuló energiákkal történő fűtésfelújítás.”

Andreas Grimm, a Hoval Austria fűtéstechnikai termékpiaci menedzsmentjének vezetője másként fejezi ki magát. 2026-ban vegyes piaci környezetre számít, amelyben a költségek kérdése központi szerepet kap majd. Grimm folytatta, különösen az 50 kilowatt feletti teljesítménytartományban „olyan növekedésre számítunk, amely már az átlag feletti ellátási aktivitásban is megmutatkozik”.

A gyártók optimisták a hőszivattyús üzletágat segítő, hosszú távú dekarbonizációs tendenciát illetően. „Meggyőződésünk, hogy a klímabarát hőszivattyúk a jövő fűtési rendszerei – és döntő tényezői Európa energetikai átállásának” – mondja Almir Karagic, a Daikin Austria magánügyfeleinek felelőse. Jelenleg több mint 500 000 osztrák háztartás használ hőszivattyút. A Daikin több mint egymillió rendszer telepítésére számít 2035-ig.

Ahhoz, hogy ez az előrejelzés valóra váljon, a politikusoknak egyértelmű elkötelezettségre van szükségük a zöld átalakulás mellett. És itt az ipar néhány képviselőjének kétségei vannak – és ez joggal. Kormányprogramjában a kormány ragaszkodik a klímasemlegesség 2040-re kitűzött céljához. Ez a kötelezettségvállalás azonban hiányzik a klímatörvény jelenlegi tervezetéből. Freimüller, a Heat Pumps Austria elnök kommentárja: "Állandó oda-vissza járás. Már alig ismered az utat."

Stiebel Eltron Austria ügyvezető igazgatója, Mader több bátorságot szeretne a kormánytól. Amiről jelenleg a klíma- és gazdaságpolitika területén vita folyik, az „túl jól viselkedett és nem elég innovatív”. Ausztria azt a veszélyt fenyegeti, hogy elmulasztja éghajlat-változási céljait – drága, hosszú távú következményekkel: Ha Ausztriának valamikor CO₂-tanúsítványokat kell vásárolnia, mert a célokat nem érték el, az „kontraproduktív lenne”. Ehelyett valódi gazdasági impulzusokra van szükség, amelyek egyben biztosítják a hazai értékteremtést. Mader: „A hőszivattyú-ipar erősen Ausztriában gyökerezik, és óriási lehetőségeket kínál a gazdaság és a környezet számára.”

Számára a célzott finanszírozás és az egyértelmű jogi követelmények kombinációja lenne hatékony: „Most már lehet próbálkozni az ösztönzőkkel – de ha az árfolyam túl alacsony marad, létrehozhat egy jogi keretet.” Konkrétan: A kormány dönthetne olyan menetrendről, amelyben egyértelműen közlik, hogy egy bizonyos ponttól kötelező a kazáncsere. „Aki ma befektet, annak tudnia kell, hogy a váltás nemcsak ösztönzött, hanem középtávon kötelező is lesz” – mondja Mader. De az is szükséges, hogy a kormány ismét komolyan összpontosítson a klímasemlegesség 2040-re való elérésére.

Az Austria Email vezérigazgatójának, Hagleitnernek is világos elképzelései vannak arról, hogy mit kellene tenni. „Amivel a politika a mai napig tartozik az osztrákoknak, az a biztonság tervezése, a világos keretfeltételek és a hosszú távú orientáció” – bírálja. „Többször is tettünk javaslatokat a politikusoknak arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedések és reformok kombinációjával lehetne jóval kevesebb finanszírozással és hatékony ösztönzőkkel növelni a felújítási rátát, így a gazdaságot.” Hagleitner „egy kész csomagra, gyorsan végrehajtható intézkedéscsomagra hivatkozik, amely az állami költségvetésre is költségvetés-barát hatással van”.  „Régóta terítéken van az ipar részéről”. Az Austria Email főnöke így folytatta: „A bérleti és lakásjogot kísérő reformoknak, valamint célzott ösztönzőknek és kötelező követelményeknek kell lenniük a finanszírozás lényegesen nagyobb pontossága, hatékonysága és értelmessége mellett.”

Hagleitner szemszögéből a gazdaságélénkítő intézkedések nem elegendőek. Úgy látja, nagy szükség van strukturális reformokra. A kormány korábban bejelentett, az üzlethelyiség megerősítésére tett intézkedéseit „nem megfelelőnek” tartja. Ezek "az első lépések a helyes irányba, de semmi jele nincs jelentős felszabadulásnak. Mert nem adnak igazságot hazánk drámai helyzetének, és nem elegendőek a valódi fordulathoz. Hagleitner világosan fogalmaz: "Ipari elhelyezkedésünk és ezzel Ausztria jóléte akut veszélyben van. Az elmúlt években messze eltávolodtunk a versenyképes szinttől."