AI: Soha helyett tudta, hogyan

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A hazai építőipar továbbra is fenntartásokkal kezeli a mesterséges intelligencia kezelését. A ZAB és az Uni Krems gyakorlati tanácsokat ad az ésszerű használathoz.

Die heimische Bauwirtschaft hat noch Berührungsängste im Umgang mit der KI. ZAB und Uni Krems geben geben praktische Tipps, wie sie sinnvoll nutzen kann.
Figyelem: Ezt a fényképet mesterséges intelligencia készítette. Copyright: Gemini által generált kép

AI: Soha helyett tudta, hogyan

"A tanulmány nem absztrakt fantáziákkal, hanem konkrét megközelítésekkel szolgál a mindennapi építkezési élethez." A szóban forgó tanulmány, benne egy gyakorlati tippeket tartalmazó útmutatóval, amelyről Anton Rieder itt beszél, izgalmas olvasnivalót ígért. A címe: „A mesterséges intelligencia alkalmazása az építőiparban.” A tiroli építőipari vállalkozó és a szövetségi céh helyettese így folytatta: "Sok vállalat számára nagy akadályt jelent az AI használatának megkezdése - az útmutató segít ennek leküzdésében. Ami fontos, hogy az iparágnak magának kell segítenie annak megvalósítását - gyakorlatias, reális és megoldásorientált módon."

Egyértelmű, hogy utol kell érni

A tanulmányt a Future Agency for Construction (ZAB) és a Krems-i Továbbképzési Egyetem készítette. Ez azt mutatja, hogy a hazai építőiparnak még jelentős felzárkózási lehetőségei vannak a nemzetközi szabványokhoz képest a mesterséges intelligencia (AI) használatában. Míg az Egyesült Államokban, Japánban és a skandináv országokban már megvalósultak a nagyszabású kísérleti projektek, a hazai vállalatok gyakran még a kezdeti szakaszban vannak. A tanulmány készítői szerint azonban pontosan itt rejlik a lehetőség: bárki, aki most célzott projektekkel és továbbképzési kezdeményezésekkel kezd, segíthet a szabványok kialakításában és saját megoldások kidolgozásában.

„Sok cég azt kérdezi tőlünk: hol kezdjük? számol be Georg Hanstein, a ZAB digitalizációs és innovációs részlegének vezetője. Az elvárások nagyok – nem utolsósorban azért, mert a mesterséges intelligencia ma már mindenütt jelenlévő téma. "A kihívás az ésszerű alkalmazási területek azonosítása anélkül, hogy elhamarkodott ígéreteket tennénk az üdvösségre. Alaposan meg kell vizsgálnunk, hogy valójában hol van haszna" - mondja Hanstein.

Az AI lehetséges alkalmazási területei az építőiparban változatosak: Már használják az építkezéseken történő megfigyelésre és dokumentációra. Segít optimalizálni a folyamatokat, javaslatokat tesz a tervekre vagy segít az építési ütemterv kialakításában.

Hanstein a Vorarlberg Rhomberg Group példájára mutat rá, amely mesterséges intelligencia segítségével értékeli ki az érzékelőkből, kamerákból és drónokból származó adatokat, hogy rögzítse az építkezés előrehaladását és minimalizálja a biztonsági kockázatokat. Hanstein: "Óriási mennyiségű adatot képes átszitálni, amelyet az ember ilyen rövid idő alatt nem tudna kezelni. Ez tehermentesíti az építési menedzsmentet, és megakadályozza a késéseket." Ugyanez vonatkozik a tervezési szakaszra is. Az AI nagyszámú tervezési változatot képes rövid időn belül generálni, és kiválasztani belőlük a legjobb javaslatokat. „A mesterséges intelligencia teljesen új lehetőségeket nyit meg a föld optimális kihasználásához” – mondja Hanstein.

A mesterséges intelligencia másik lehetséges tevékenységi területe az építkezés ütemezése. Manapság az építésvezetők általában kézzel készítenek ütemterveket – tapasztalataik alapján. Egy mesterséges intelligencia ezzel szemben több millió változatot képes kiszámítani, és a leghatékonyabb folyamatokat ajánlani. „Ez azt jelenti, hogy a tétlenségi idők minimalizálhatók, és az erőforrások pontosabban használhatók fel” – magyarázza Hanstein.

A tanulmány ugyanakkor rámutat a mesterséges intelligencia vállalatoknál történő bevezetésének fő akadályaira is: az interfészek hiányára, a nem megfelelő digitális infrastruktúrára és a képzett szakemberek hiányára. „Amíg nincsenek strukturált, digitális adatok, az AI-nak nincs mit dolgoznia” – figyelmeztet Hanstein. Becslése szerint a vállalatok körülbelül 90 százaléka még mindig nagyrészt analóg vagy nem géppel olvasható adatokkal dolgozik. Csak ha a szállítóleveleket, számlákat vagy munkaidő-nyilvántartásokat digitálisan és szabványosított módon rögzítik, akkor az AI teljes potenciálját ki tudja bontani.

Nem szabad alábecsülni a jogi és szervezési kérdéseket sem. Rupert Redl és Christina Ipser, a Krems Egyetem munkatársai a tanulmányban hangsúlyozzák, hogy a vállalatoknak világos keretfeltételekre van szükségük - például az adatvédelem, a felelősség vagy a gazdasági hatékonyság tekintetében. „A bizalom megteremtéséhez átlátható kísérleti projektekre, nyílt szabványokra és erősebb jogi védelemre van szükség a mesterséges intelligencia technológiák használatakor” – mondják.

A tanulmányozással párhuzamosan a szerzők elkészítették az „Útmutatót a mesterséges intelligencia alkalmazásához az építőiparban” című kiadványt is. Gyakorlati kérdésekre válaszol az AI építkezéseken való használatával kapcsolatban: Mely alkalmazások már ma is megvalósíthatók? Hogyan valósíthatók meg a kezdeti kísérleti projektek? Melyik továbbképzési ajánlatoknak van értelme? "Nem a legnagyobb megoldás számít, hanem a megfelelő időben. Az építőiparnak nem a Szilícium-völgy vízióira van szüksége, hanem eszközökre a mindennapi munkához" - mondja Redl, a tanulmány társszerzője.

Hanstein, a ZAB szakértője egy másik szempontot is kiemel: a mesterséges intelligencia kezelésének kulturális változását. Sok cég továbbra is aggódik amiatt, hogy kényes feladatokat bízzon egy gépre. "Például a pályázatokon a mesterséges intelligencia már átvehetné a munka nagy részét. De még mindig nagy a bizalmatlanság a cégekben. A bizalom kiépítése időbe telik - azért is, mert az AI-eszközök gyakran hibás eredményeket hoznak. Pontosan tudni kell, hogyan kell használni az AI-t."

Nyilván ez a vélemény Brüsszelben is. Az úgynevezett mesterséges intelligencia törvény 2025 februárja óta van érvényben az EU-ban. „Minden embernek, aki mesterséges intelligenciát használ a vállalatnál, el kell végeznie egy képzést – még akkor is, ha az csak egy e-mail a ChatGPT-vel” – magyarázza Hanstein. Ezt a szabályozást még nem igazán vizsgálták felül, de már érvényes: Eszerint minden dolgozónak képzési bizonyítványra van szüksége - cégmérettől függetlenül. A ZAB 2026 januárjától ingyenes képzési rendezvényeket kínál.

A tanulmány az „építési készségek offenzíváját” is támogatja. A cél az, hogy gyakorlati továbbképzési lehetőségeket kínáljunk minden szinten – a vezetéstől az építkezésig. Célzott készségfejlesztés nélkül fennáll a veszélye, hogy az iparág elveszíti kapcsolatát a nemzetközi fejlesztésekkel.

Minden akadály ellenére a szakértők úgy vélik, a lehetőségek felülmúlják a kihívásokat. "A mesterséges intelligencia segíthet a folyamatok hatékonyabbá tételében, a hibák csökkentésében és az építési menedzsment tehermentesítésében. A kulcs azonban az adatokban rejlik" - hangsúlyozza Hanstein, a ZAB munkatársa. Rieder, a céh építési képviselője ezt hangsúlyozza: „Most jött el a megfelelő alkalom a tapasztalatszerzésre, a hálózatok kiépítésére és a jövőbiztos megoldások kialakítására.”

Útmutató a mesterséges intelligencia alkalmazásához az építőiparban

Az „Útmutató a mesterséges intelligencia alkalmazásához az építőiparban” kis- és középvállalkozásoknak szól, és az alábbi kérdésekre ad választ:

  • Was funktioniert heute schon in der Praxis?
  • Wie können erste Pilotprojekte umgesetzt werden?
  • Welche Weiterbildungsangebote sind sinnvoll?
  • Welche rechtlichen Grundlagen sind zu beachten?

Töltse le a tanulmányt és az útmutatót