Heves esőzés és klímaváltozás: Hogyan védekezhetnek a helyek

Heves esőzés és klímaváltozás: Hogyan védekezhetnek a helyek

Az extrém heves esőzések száma jelentősen növekszik – olyan súlyos következményekkel, mint elárasztott utcák, evakuálások és több milliárd dolláros kár. Felső-Ausztria pillantása megmutatja a dimenziót: 2002-ben és 2013-ban olyan árvizek voltak a Dunán és az Innen, amelyek vízhozamának csúcspontjai statisztikailag csak 100-300 évente fordulhatnak elő. A sorozat pedig folytatódik: 2023-ban két vihar jelentős áradásokhoz vezetett – egyszer Vorarlbergben, Tirolban és Salzburgban, majd Karintiában, Stájerország déli részén és Burgenland déli részén.

A vízhiánytól a heves esőzésig

2024 szeptemberét hosszan tartó heves esőzések követték, amelyek Salzburgtól Felső-Stájerországon át Burgenland északi részéig terjedő árvizeket okoztak. Alsó-Ausztria és Bécs különösen súlyosan érintette, ahol egyébként száz év alatt csak egyszer érik el a vízszintet. "Ez azt mutatja, hogy a jelenlegi szabványok már nem elégségesek. Az átfogó árvízvédelem és az éghajlatváltozással szemben ellenálló várostervezés döntő fontosságú a városok és közösségek jövője szempontjából" - hangsúlyozza Gregor Grassl, a Drees & Sommer klímaadaptált épületek és városfejlesztési partnere és szakértője.

Míg az emelkedő hőmérséklet egyes régiókban vízhiányhoz vezet, más területeken ismételten heves esőzésekkel kell szembenézniük. Ez utóbbi különösen árulkodó, mert spontán és szelektíven fordul elő, ezért nehéz megtervezni – magyarázza Grassl. "A jó hír: a megfelelő know-how birtokában a városok alkalmazkodhatnak és ellenállóbbá válhatnak."

Öt cselekvési terület a szárazon tartás érdekében

Grassl öt cselekvési területet nevez meg, amelyekkel a városok és közösségek jelentősen növelhetik ellenálló képességüket a heves esőzésekkel szemben:

1. Helyi kockázatok elemzése
A heves esőzések még a folyóktól távol is nehezen megjósolható áradásokat okozhatnak. Ezért fontos a meglévő védelmi rendszerek rendszeres kockázatelemzése és tesztelése. „A túlterhelt szennyvízrendszer a városi áradások egyik leggyakoribb oka” – magyarázza Gregor Grassl. Az is kulcsfontosságú, hogy mindenkor biztosítsuk a sürgősségi utakhoz, tűzoltóállomásokhoz és kórházakhoz való hozzáférést.

2. A kék-zöld infrastruktúra népszerűsítése
A zöldterületek és a városi szabad terek természetes visszatartó területként működnek, és tompítják a csapadékot. „Szivacsvárosokról is beszélünk, mert a területek szivacsként viselkednek, és felszívják az esővizet” – mondja Grassl. Ezenkívül védelmet nyújtanak a hőség ellen, javítják a levegő minőségét és a biológiai sokféleséget, valamint javítják az életminőséget a városokban.

3. Nyissa ki a felületeket
Az aszfalt és a beton megakadályozza az esővíz elszivárgását. „Ennek ellensúlyozására nagy területeket kell feloldani, és vízáteresztő alternatívákkal kell helyettesíteni” – mondja Grassl. Így elkerülhetők a holtágak és az áradások, és egyben javítható a mikroklíma.

4. A kontraproduktív gátak elkerülése
A merev gátak gyakran túl gyorsan vezetik el a vizet, ami máshol súlyosbítja az áradásokat. "Ahelyett, hogy gyorsított sebességgel ürítenénk ki a vizet, fontos lelassítani és pufferelni." A visszatartási területek és a természetes kialakítások segítenek a víz hosszabb idejű visszatartásában.

5. Integráció a várostervezésbe és a területrendezésbe
A védelmi intézkedéseket már korai szakaszban be kell építeni az építési projektekbe. "A megőrzési területek parkként, játszótérként vagy társalgóként is használhatók." Ez funkcionális védelmet hoz létre további hozzáadott értékkel.

"Ahelyett, hogy reagálnának az eseményekre, a városoknak és közösségeknek proaktívan kell befektetniük az éghajlatváltozással szemben ellenálló infrastruktúrába. A biztonságot, a fenntarthatóságot és az életminőséget ötvöző megoldások már ma megvalósíthatók" - zárja Gregor Grassl.