Termelékenység az építőiparban: időnként még mindig gyenge

Termelékenység az építőiparban: időnként még mindig gyenge

– Mennyire termelékenyen dolgoznak valójában a hazai építőipari cégek? A Future Agency for Construction (ZAB) és a Baukybernetik Solutions tanácsadó cég közösen kereste a választ erre a kérdésre. Az „Építési termelékenység-ellenőrzés” keretében tizenegy helyi építőipari cégnél elemezték részletesen a folyamatokat – az építkezés szervezésétől a számításig és a digitalizálásig. A cél: A status quo felmérése, a termelékenység akadályainak kiemelése és a fejlesztési lehetőségek azonosítása.

Rengeteg lehetőség van a fejlesztésre

Nem a számokon, hanem a konkrét folyamatokon volt a hangsúly: Hogyan tervezünk, számolunk és irányítunk? Milyen digitális rendszereket használnak? Hogyan működik a kommunikáció az építkezés és az iroda között? Az eredmények azt mutatják, hogy van még mit javítani. A vizsgált cégeknél átlagosan csak 58 százalékban vannak szisztematikusan szabályozva a folyamatok. Ez azt jelenti, hogy sok vállalatnál van know-how, de hiányoznak a szabványosított, az egész vállalatra kiterjedő folyamatok. Ez viszont nemcsak az ellenőrzést és a minőségbiztosítást nehezíti meg, hanem megakadályozza a digitalizáció és az innováció révén megvalósuló hatékonyságnövekedést is.

Georg Hanstein, a ZAB digitalizálásért és innovációért felelős részlegvezetője egy példán keresztül magyarázza a hiányosságot: "A legrosszabb forgatókönyv az, amikor minden alkalmazott saját rendszerét használja az adatok rögzítésére – az egyik Excellel, a másik Worddel dolgozik, a másik kézzel írt jegyzeteket készít. Ez azt jelenti, hogy az adatokat nem lehet összehasonlítani, és a folyamatokat nem lehet optimalizálni." Az egységes szemlélet nemcsak az üzletvezetés feltétele, hanem az új technológiák, például a mesterséges intelligencia ésszerű használatának is. „Az AI-nak strukturált, konzisztens adatokra van szüksége – ha ez hiányzik, még a legjobb algoritmusok sem tudnak semmit elérni” – mondja Hanstein.

A tanulmány három olyan kart azonosított, amelyek segítségével hatékonyan növelhető a termelékenység. Először is: stratégiai tervezés. Sok vállalat erős műszaki szakértelemmel rendelkezik, de hiányzik a felismerhető egyedi értékesítési pontokkal rendelkező termékkínálat. „Az építési szerződésekért folyó versenyben már nem elég pusztán a minőségi kivitelezéssel pontokat szerezni” – mondja Hartl Norbert, a szövetségi céh építőmester-helyettese. „Olyan célcsoportokra szabott megoldásokra van szükség – világos értékajánlattal, amely könnyen kommunikálható is.” A stratégiai specializáció nemcsak hatékonyságnövelést tesz lehetővé, hanem olyan versenyelőnyöket is, amelyeket az árak kevésbé áshatnak alá.

Hanstein, a ZAB szakértője egy példát hoz: "Egy építőipari cég, amely előregyártott téglafalakat gyárt a csarnokban, mindössze két nap alatt képes felépíteni egy családi ház héját. Az építtető számára ez jobb tervezést és időmegtakarítást jelent. Ez egyértelmű USP." Az ehhez hasonló példák még mindig ritkák, de léteznek. Hanstein az építőiparban látja a „stratégiai összehangolás első megközelítését” – például a felújításra, az energiahatékony építkezésre vagy a moduláris házmegoldásokra való specializáción keresztül. "Ezek a pozicionálások nemcsak új piacokat kínálnak, hanem jobb védelmet is nyújtanak az árnyomás ellen. Aki egy világosan meghatározott terméket kínál, az könnyebben piacra dobhatja – és könnyebben számolhatja is."

A második számú kar a digitális folyamatmenedzsment. Itt is felzárkózni kell. Bár sok vállalat digitális mappastruktúrákat használ, a folyamatleképezéshez, az erőforrás-tervezéshez és a projektvezérléshez gyakran hiányoznak a következetes rendszerek. „A digitálisan menedzselt folyamatirányítási rendszer rendet teremt, átláthatóságot teremt, és olyan modern eszközök alapját képezi, mint az AI” – mondja Hartl, az építőipar képviselője. A tanulmány szerint a jelenlegi felhasználási szint 62 százalék: ez az érték egyértelműen mutatja a meglévő tartalékokat. A digitalizálási hajlandóság különösen a középvállalatoknál van jelen. De hiányzik a know-how, a humán erőforrás vagy a világos stratégia. Az eredmény: A digitális rendszereket bevezetik, de nem használják következetesen. Az alkalmazottak továbbra is párhuzamosan dolgoznak a megszokott struktúrájukban – ez következetlenségekhez vezet.

A tanulmány a harmadik központi fejlesztési területként az építési terület-ellenőrzést jelöli meg. Ha az építési projekteket egyértelműen szakaszokra és munkacsomagokra osztják, és a szükséges erőforrásokat pontosan elosztják, az ellenőrzés azonnal javul a helyszínen. „Pontosan az építkezésen dől el, hogy egy projekt gazdaságilag sikeres-e” – hangsúlyozza Hartl. „Ha az építésvezetők és a művezetők világos célspecifikációkkal tudnak dolgozni, akkor nemcsak tájékozódást, hanem függetlenséget is nyernek – és pontosan ez teszi a vállalatot termelékenyebbé.” Átlátható specifikációk és a kapcsolódó számítások révén az eltérések korai szakaszban azonosíthatók, és célzott intézkedések tehetők.

A tanulmány projektmenedzserei – Hannes Kraxberger, a Baukybernetik Solutions ügyvezető igazgatója és Harald Kopececk, a ZAB ügyvezető igazgatója – az építőipari termelékenység-ellenőrzés eredményeit egyértelmű cselekvésre ösztönzőnek látják: „Az építőipari termelékenység-ellenőrzés azt mutatja, hogy sok építőipari cég működik sikeresen, de hiányoznak a szisztematikus, vállalati szintű szabványok, és pontosan ez az, ahol nagy hatékonysági potenciál rejlik” – mondják. Az eredmények most segíteni fognak a vállalati folyamatok javítását célzó célzott intézkedések végrehajtásában.

A ZAB jelenleg egy meta-tanulmányon dolgozik, amely rögzíti a meglévő kutatási eredményeket, és konkrét cselekvési javaslatokat fogalmaz meg belőlük. Az összes releváns tanulmányt 2026 februárjáig meg kell tekinteni, összehasonlítani és értékelni kell. A cél ezután konkrét javaslatokkal megkeresni a cégeket. Hanstein ZAB szakértő: „A termelékenység nem az építkezésen kezdődik, hanem az oda vezető folyamatokban.”