A körkörös gazdaság hajtóereje

A körkörös gazdaság hajtóereje

Tristan Tallafuss, a BRV ügyvezető igazgatója beszédében az elmúlt három és fél évtizedet és a jövőt tekintette át. „Ezt a 35 évet számos kihívás, de számos újítás is jellemezte” – mondja Tallafuss. Az újrahasznosítás és a fenntarthatóság 1990-ben még marginális téma volt. Az egyesület azonban lépésről lépésre megállapodott, és mára a hulladék- és körforgásos gazdaság elismert hangja.

előre tekintve

Tallafuss hangsúlyozta, hogy a BRV hajtóerővé és ihletforrássá vált. Gyakorlati iránymutatások, kutatási projektek, tanúsítások, valamint az építőiparral és a politikával való szoros együttműködés lehetővé tette az építési és bontási anyagok újrahasznosításának folyamatos előmozdítását. De az évforduló nem csak egy visszatekintés pillanata volt. Mindenekelőtt az előrelátáson volt a hangsúly: a klímaváltozás, az erőforrások megőrzése és a körforgásos gazdaság lesz a következő évek nagy témája. A BRV továbbra is lendületet szeretne adni és a változást előidézni – összhangban alapelvével, miszerint az építőanyagokat nem hulladéknak, hanem erőforrásnak tekinti.
A politikusok is megragadták az alkalmat, hogy elismerjék az egyesület munkáját. Norbert Totschnig szövetségi miniszter üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a BRV megalapítása óta több millió tonna bontási anyagot nem ártalmatlanítottak, hanem újra felhasználták. Ez nemcsak az erőforrások megőrzéséhez járul hozzá, hanem a hulladéklerakók mennyiségének és kibocsátásának csökkentéséhez is.

A fenntarthatóság jövőbeli kilátásai

Az est fénypontja Marion Huber-Humer egyetemi professzor, a Bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományi Egyetem professzorának vitaindító beszéde volt. Kérdésével: „Mi a fenntarthatóság?” ívet vezetett a történelemből a jövőbe.
Történelmi gyökerek: Hans Carl von Carlowitz már a 18. században a fenntarthatóságot az erdészeti egyensúly egy formájaként határozta meg: csak annyi fát szabad eltávolítani, amennyi vissza tud nőni.
Az 1987-es Brundtland-jelentéssel a fenntarthatóság globális dimenziót kapott – olyan fejlesztésként, amely mind a jelenlegi, mind a jövőbeni igényeket kielégíti.
Az EU 2020-as taxonómiai rendelete a fenntarthatóságot végső soron olyan gazdasági tevékenységként írja le, amely aktívan hozzájárul a klímavédelemhez, az erőforrások megőrzéséhez, a körforgásos gazdasághoz, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához – mondja Huber-Humer.

Globális és európai célok

Az előadó felidézte, hogy világszerte mintegy tíz éve határoznak meg fenntarthatósági célokat, például az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljait (SDG). Az Európai Unióban ezek a célok többek között a 2020-as körforgásos gazdasági cselekvési tervben is rögzítve vannak.
A hosszú távú tervek különösen ambiciózusak: az energiaszektor teljes dekarbonizációja és a klímasemlegesség 2050-re. Huber-Humer azonban figyelmeztetett: "Hatékonyabbak lettünk, és nőtt az alternatív energiák aránya. De alapvető átalakítások nélkül a 2050-re kitűzött célok nem érhetők el."

Kutatás, keretfeltételek és finanszírozás

Fontos szerepet játszik az UniNEtZ projekt, amely 19 partnerintézmény tudósaiból és művészeiből álló szövetség, amely 150 lehetőséget és több mint 1000 konkrét intézkedést tartalmazó átfogó dokumentumot dolgozott ki a fenntartható fejlesztési célok 2019 és 2021 közötti megvalósítására. Huber-Humer bírálta a keretfeltételek összetettségét: Egyedül a hulladéktörvény 1,80-ról oldalra nőtt. 2025 1993 óta. Az áttekinthető szerkezetek mellett, finanszírozása különösen fontos. „A megfelelő irányba kell terelnünk a költségvetést” – követelte Huber-Humer. A fosszilis tüzelőanyag-támogatásokat újra kell csoportosítani, és fenntartható technológiákba kell fektetni.

Az építőipar, mint kulcsterület

A szakértő kiemelt figyelmet szentelt az építőiparnak, amelynek a fenntarthatóság szempontjából óriási jelentősége van: az építőipar adja a globális erőforrás-felhasználás több mint egyharmadát, az EU energiafogyasztásának 36 százalékát, a CO₂-kibocsátás egyharmadát és a hulladéktermelés egyharmadát. Ezek a dimenziók azt mutatják, hogy az iparág mekkora befolyással rendelkezik.

Kitüntetések

A rendezvény az egyesület régi társai tiszteletével zárult. Ezzel a BRV azokat a személyiségeket tisztelte meg, akik elkötelezettségükkel és szakértelmükkel évtizedeken keresztül vezérelték az iparág fejlődését.
Mindenekelőtt a BRV hosszú ideje ügyvezető igazgatója, Martin Car részesült elismerésben. A BRV elnöke, Thomas Kasper hosszú távú társai közé tartozott Günter Gretzmacher, Leopold Zahrer, Kurt Bernegger, Christian Holzer és a BRV első elnöke, Walter Seeböck.